<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/">
	<channel>
	  		  <title><![CDATA[Italo blogja friss bejegyzések]]></title>
	    <link><![CDATA[http://.blogter.hu/]]></link>
	  
	 
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[A tömegek lázadása]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/495308/a_tomegek_lazadasa]]></link>
  	   <description><![CDATA[A másik blogomban nemrég  Canettiről írtam, 
 
http://href.hu/x/hhm0 akinek kitüntetett érdeklődési tárgya  a tömeg volt. Most José Ortega y Gasset (1883-1955) részben  hasonló témájú alkotásáról lesz szó.  A termékeny szerző legismertebb, 1929-ben írt tanulmányával egyszerű módon, vagyis  műközpontúan foglalkozom,  csupán kisebb megjegyzéseket fűzök hozzá. Technikai okokból innen idézem:  A ...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[55]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 31 Mar 2012 10:23:11 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Neander-völgyi szenzáció]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/492989/neander-volgyi_szenzacio]]></link>
  	   <description><![CDATA[Juhari Zsuzsanna írja (NOL.02.13.),  hogy az eddigi valaha előkerült legkorábbi barlangi rajzokat fedezték fel spanyol kutatók. &bdquo;Még nagyobb szenzáció, hogy a Neander-völgyi ember festette őket, vagyis ezek az első olyan megtalált képek, amelyeket &bdquo;unokatestvérünk&rdquo; alkotott.&rdquo; &bdquo;Eddig minden művészi teljesítményt kizárólag fajunknak, a Homo sapiensnek tulajdonítottak...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[23]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 25 Feb 2012 09:16:38 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Az őslogger]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/481143/az_oslogger]]></link>
  	   <description><![CDATA[Nem blogger, mert nem írhatott web-logot, de egyike az első közérdekű személyes naplóíróknak. Műfajt teremtett.
 
Michel de Montaigne (1533-1592)  Esszék, 1580. Kairosz, 1996. Oláh Tibor fordítása.  A szerző három kötetes naplójából a fenti kiadás  a leginkább jellegzetes szemelvényeket közli.
 
A szerző mindig más és más okból  tanult, de "sose valami haszonért". (203.)  "Ezer bizonytalans...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[51]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 30 Sep 2011 22:16:17 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Zseniális elmélet]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/478111/zsenialis_elmelet]]></link>
  	   <description><![CDATA[Szemelvények Nietzsche &bdquo;A tragédia születése&rdquo; c. művének első és  második fejezetéből. -  A legutóbbi három posztban olyan Nietzsche-kivonatokat közöltem, melyekhez addig magyarul digitálisan nem lehetett hozzáférni. A már digitalizált alapművek számára nem juthatott hely. A Zarathustra későbbi szemlézéséről afféle megállapodás történt. A bevezető sorban említett könyvből  most  mut...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[7]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 27 Aug 2011 08:43:26 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Nietzsche: Túl jón és rosszon. Egy jövendő filozófia előjátéka]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/477060/nietzsche_tul_jon_es_rosszon_egy_jovendo_filozofia_elojateka]]></link>
  	   <description><![CDATA[(A téves ítélet)
Az új filozófiai nyelv ezt önmagában nem kifogásolja. A kérdés az, mennyiben fajfenntartó, netán fajtenyésztő. Ha igen &ndash; szükségesnek ismerjük el. &bdquo;ha lemondanánk a téves ítéletekről, az életről mondanánk le, az életet tagadnánk.&rdquo; Ha a valótlanságot - egyébként veszélyes módon - életfeltételként ismerjük el..."már ezzel is túllépünk jón és rosszon.&rdquo;  Ré...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[19]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 16 Aug 2011 15:11:04 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Nietzsche: A vidám tudomány. Szemelvények]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/477053/nietzsche_a_vidam_tudomany_szemelvenyek]]></link>
  	   <description><![CDATA[A többé-kevésbe elkülöníthető témákat zárójeles alcímekkel választottam szét. A gondolatsorok számos esetben átlapolódnak, más fogalmazásban kerülnek elő, olykor pedig megismétlik az Auróra már idézett helyeit.
 
(Készen kapott hit)
Önmagunkon nevetni ahogyan nevetni kellene ahhoz, hogy a teljes igazságból kiindulva nevessünk, ehhez idáig a legjobbakban sem volt elég igazságérzék...
A legtö...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[17]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 16 Aug 2011 12:24:11 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[„Gondolatok az erkölcsi előítéletekről”]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/477028/gondolatok_az_erkolcsi_eloiteletekrol]]></link>
  	   <description><![CDATA[A fenti cím Nietzsche	 Hajnalpír (Auróra) c. művének alcíme.
Mindjárt bevezetőben megjegyzi, hogy "...a természet és a történelem gyökeres erkölcstelensége "... láttán Kant pesszimista volt. 
 
&bdquo;...az erkölcs a cselekvés és értékelés hagyományos  módja.&rdquo; A régi tapasztalatokon alapul. Az erkölcsi érzék (erkölcsiség): ennek vitathatatlansága. Ellene működik annak, hogy új tapaszta...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[7]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 16 Aug 2011 08:23:42 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[A Sátán papjai. Folytatás és befejezés]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/476129/a_satan_papjai_folytatas_es_befejezes]]></link>
  	   <description><![CDATA[A legutóbb itt szemlézett Babits-műből, terjedelmi okokból kihagytam egy tanulságos gondolatfutamot. Ezt most pótolom.
 
 Az utóbbi két évszázad nagy gondolkodói joggal bírálták a Felvilágosodás egyoldalú ész-kultuszát és Babits sem az utóbbit kívánta helyreállítani. Az ellen emelt szót, hogy az embert az állattól megkülönböztető kultúrát, az emberi cselekvést vezérlő értelmet az érzelem, és ...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[42]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat,  6 Aug 2011 09:34:25 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[A Sátán papjai]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/470556/a_satan_papjai]]></link>
  	   <description><![CDATA[Julien Benda (1867-1956) francia író, esszéista, kritikus, filozófus La trahison des clercs  című könyve 1927-ben jelent meg Párizsban. Ehhez fűzött reflexiókat Babits  Mihály  &bdquo;Az írástudók árulása&rdquo; című írásában, mely első alkalommal a Nyugatban jelent meg. (1928. szeptember 16. 355-376.) Később ugyanilyen címmel adták ki a francia könyv magyar fordítását.
 
Bendánál klerikusok ...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[38]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 10 Jun 2011 22:05:16 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Alkotmány és nyomor]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/467848/alkotmany_es_nyomor]]></link>
  	   <description><![CDATA[Az alkotmány kiválóan alkalmas tervezet a nyomor előidézésére, hiszen az, hogy sikerül-e viszonylag boldoggá és büszkévé tenni az egyszerű embereket, maguknak az embereknek az erejétől függ &ndash; márpedig senki nem ír le olyan gyakorlati eljárást, amelyik a népet, választott képviselői ellenében, erőssé teheti.
 

 
Az alkotmány megszövegezői bizonyára nem találtak semmi szépet azokban, a...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[31]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun,  8 May 2011 07:55:40 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[A szamár és a hajcsár]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/455506/a_szamar_es_a_hajcsar]]></link>
  	   <description><![CDATA[Augustus  császár erősen hitt abban, hogy a nevekben a sors van megírva.
Actiumnál, mikor csatarendben álló hajóihoz lement, szembejött vele egy szamárhajcsár a szamarával; a hajcsár neve Eutychus (szerencse fia), a szamáré Nicon (győző) volt. Győzelme után mindkettőjük ércszobrát felállíttatta az egykori tábor helyén emelt templomban. (Suetonius: Caesarok élete, 2.k. Augustus Octavianus, 103....]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[39]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat,  8 Jan 2011 20:23:26 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Abszolút]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/448596/abszolut]]></link>
  	   <description><![CDATA[VIII. Henrik: Tyndale helyesen írja, hogy a király hatalmának abszolútnak és korlátlannak kell lennie. Még a pápánál is abszolútabb és korlátlanabb hatalommal kell uralkodnia minden fölött.  Mindenki vesse alá magát a legfőbb feljebbvaló uralmának.

 
Morus Tamás: Mély bölcsesség rejlik a hatalom korlátozásában. Az abszolút uralkodó egymaga megsemmisíthet minden ellenállót. Ám önmaga, a sajá...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[47]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 17 Nov 2010 20:33:53 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Elméleti úton fedeztek fel egy új emberfajt]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/441879/elmeleti_uton_fedeztek_fel_egy_uj_emberfajt]]></link>
  	   <description><![CDATA[Elemzés és  szintézis útján már kiszámították bolygók helyét, mielőtt azokat a csillagászok felfedezték volna (Neptunus, Pluto).
De eddig még nem fordult elő, hogy mindenféle csontmaradvány nélkül, csupán genetikai vizsgálatok alapján, DNS-elemzéssel jelöljék ki egy új faj helyét az emberré válás törzsfáján. Leírásához örökléstani összefüggéseket kell említeni. 
 
A mitokondriális (mt) DNS-n...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[16]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun,  7 Nov 2010 10:01:58 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[4500 éves sírfestmények Egyiptomban]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/439310/4500_eves_sirfestmenyek_egyiptomban]]></link>
  	   <description><![CDATA[Gyönyörű, színes festmények 	kerültek elő egy most feltárt sírból, 4500 évvel ezelőttről.


 

 

 

 

 

 

 

A nagyon jó állapotban megőrződött sír falát csodálatos falfestmények díszítik. Ezekből és a feliratokból kiderült, hogy az elhunyt, Rudzs-Ká számos magas posztot töltött be a fáraói udvarban, ahol minden bizonnyal fontos személyiség lehetett &ndash; mondta el Zahi H...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[16]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu, 21 Oct 2010 21:23:43 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Patakocskák, folyócskák, emberkék]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/433388/patakocskak_folyocskak_emberkek]]></link>
  	   <description><![CDATA[Sediba Malapában
 
A Sterkfonteinhez közeli Malapa barlangot a Google Earth fényképezés során kutatásra érdemesnek találták. Kiszállt az expedíció. Egyik tagjának kíséretében volt annak kilenc éves fia, Matthew (Mátyás). Külön játszadozott, amíg a többiek az első leletek után kotorásztak. Egyszer csak a Matyi gyerek visszafutott az apjához: találtam egy csontot. Egy Australopithecus kulcscson...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[121]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 19 Sep 2010 09:11:17 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Ókori szelletek]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/425144/okori_szelletek]]></link>
  	   <description><![CDATA[A Szél fia, egy pajkos és zseniális majomkölyök mangónak nézte a Napot, de nem tudta felfalni. Indra, a viharisten villámától sújtva megsérült az állán. Váju, a szélisten erre szörnyű haragra gyúlt.
 
&bdquo;S szűnt mozogni a minden lény belsejében lakó király...
útját elzárta szelletnek-vizeletnek a szörnyű úr.
A földlakókra rémes kínt, fulladást mért a Szél dühe ;
mint fahasáb, egész tes...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[22]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 24 Jul 2010 20:09:44 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Öt Rousseau]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/424157/ot_rousseau]]></link>
  	   <description><![CDATA[Jean-Jacques Rousseau öt különböző, sőt részben egymással ellentétes, de mégis összekapcsolódó világlátást propagált élete folyamán. A ragyogó tollú író műveiért a maga korában olvasók tízezrei lelkesedtek. Éles szemű megfigyeléseit ma is hasznosíthatjuk. Hatása volt Goethére, Schillerre, Burnsre, Byronra, Shelleyre, Puskinra, Tolsztojra. Most a fő gondolati törekvéseit és irányváltásait követe...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[38]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 18 Jul 2010 08:33:28 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[A legrosszabb visszaélés]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/421830/a_legrosszabb_visszaeles]]></link>
  	   <description><![CDATA[Minden visszaélés közül a legrosszabb, amikor azért színlelik, mintha tiszteletben tartanák a a törvényt, hogy a valóságban csak annál nagyobb biztonságban legyenek, amikor megszegik. Hamarosan a legjobb törvények lesznek a legvégzetesebbek; százszor jobb volna, ha nem léteznének, mert akkor volna még egy menedék, midőn már minden más elveszett. Ilyen helyzetben hasztalan bocsátanak ki rendelet...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[38]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu,  1 Jul 2010 16:01:27 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Egy éjszaka]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/412988/egy_ejszaka]]></link>
  	   <description><![CDATA[Csodálatos, ismeretlen teremtés állt előttem, barna hajú, kék szemű, kemény vonások fiatal és tiszta húsában, szája csókra nyílt. Rövid ruhája látni engedte ruganyos alakját, alig takarta merész melleit. Gömbölydeden, kéjes, tömör húsú tökéletességben állt előttem.
 
Épp hogy felébredtem, álmom szerelemre izgatott. 
Karomba fogtam és csókoltam mindazt a húst, amit ruhájának szélén ajkam talá...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[26]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat,  8 May 2010 11:57:32 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Egy opera-korrepetítor tanítgatja Foltyn zeneszerzőt]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://italoblog.blogter.hu/411495/egy_opera-korrepetitor_tanitgatja_foltyn_zeneszerzot]]></link>
  	   <description><![CDATA[Még ha műved belőled származik is, olyan zártnak kell lennie, hogy már semmi másra ne legyen benne hely, még a te számodra sem; az egyéniséged számára sem, becsvágyad számára sem, semmi számára abból, amiben éned önmagát megtalálja és kedvét leli. A megalkotott műnek nem benne, hanem önmagában kell megtalálnia tengelyét.
 
Ne higgye senki, hogy a művészet a jó és a rossz felett áll. Ellenkező...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[16]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 28 Apr 2010 18:04:25 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  
	 
	</channel>
</rss>
